Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Korunk nagy problémájára keresi a megoldást

Egyre nagyobb probléma az antibiotikum-rezisztencia kialakulása a világon, hiszen az elképesztően adaptív baktériumok miatt már egyre kevesebb gyógyszer hatásos. Új antibiotikumot viszont már évek óta nem fedeztek fel. Erről a problémáról kérdeztem Szili Petra Évát
a Szegedi Egyetem PhD-tanulóját.

Már gyerekkorodban is tudtad, hogy az antibiotikumokkal szeretnél foglalkozni? 
Négy- vagy ötéves korom környékén kezdtem el mondogatni, hogy biológus szeretnék lenni. Akkor még úgy gondoltam, hogy tengerbiológus leszek, és majd delfinekkel fogok beszélgetni. De gimnázium környékén rájöttem, hogy a biológia „terepi része”, azaz olyan ágai, mint az ökológia, és a viselkedés tudomány (etológia) nem nagyon érdekel. Így maradt a kísérletezés, azaz a molekuláris biológia. Az, hogy a biológia honnan jött eredetileg, már nem tudom megmondani.

 

Elég bonyolultan hangzik az antibiotikum-rezisztencia evolúciójának vizsgálata. Mi ez? 
Vannak baktériumok, egyszerű egysejtű élőlények, amik nagyon jól alkalmazkodnak a környezetükhöz, hiszen nincsen olyan hely a Földön, ahol nem élnének meg. A jó alkalmazkodási képességük miatt az evolúció náluk nagyon gyorsan, általában néhány nap alatt megfigyelhető. Vannak olyan baktériumok, amik betegségeket okoznak, ezeket pedig antibiotikumokkal kezelünk, amelyek olyan anyagok, amelyek baktériumokat tudnak megölni. Az utóbbi évtizedekben azt láthattuk, hogy egyre inkább elterjedt az antibiotikumok használata, úgy elkezdtek a baktériumok alkalmazkodni ezekhez. Így egyre gyakrabban fordul elő az, hogy nem hatnak az antibakteriális gyógyszerek sem. Mi pont azt vizsgáljuk, hogy hogyan tanulnak meg a baktériumok túlélni, olyan gyógyszerek jelenlétében, amiknek meg kellene őket ölnie. Valamint azt, hogy lehetne-e olyan antibiotikumokat kifejleszteni, amik hosszabb ideig hatnak, esetleg, amiknél nem jelenne meg a rezisztencia.

Mivel fogott meg ez a tudományterület?

Egyik oldalról az fogott meg benne, hogyha látunk egy bonyolult folyamatot, annak hogyan tudunk a mélyére ásni nagyon apró részletességgel. Hiszen az egészen egyszerűnek tűnő dolgokat is nagyon bonyolult alkotóelemek építik fel. Ilyenek például a baktériumok is. Másrészről pedig engem mindig is azok a kutatások érdekeltek, amik egészségügyi szempontból fontosak, mert hasznosabbnak érzem, ha ilyen témával foglalkozhatok. Ez pedig egy globális probléma, ami nagyon sok embert érint.

 

Mi foglalkoztat jelenleg?

Gyakorlatilag előrejelzéseket próbálunk végezni a rezisztencia kialakulásairól. Vannak partnereink, akik antibiotikumokat fejlesztenek, az ő molekuláikat vizsgáljuk. Például van egy anyag, ami viszonylag jó egyfajta fertőzésre, és azt próbáljuk bebizonyítani, hogy mennyire hatásos ez egy rezisztencia esetében.



Kinek ajánlanád ezt a szakmát? 
Fontos, hogy legyen egy elég erős biológia alaptudás, valamint itt tudni kell rendszerben gondolkodni. Sokszor van arra szükség, hogy összetetten tudj gondolkodni egy-egy dologról. Hiszen sokszor nem feltétlenül pont a kisebb részletek segítenek, hanem több dolgot kell egyszerre vizsgálni a megoldáshoz. De ha az ember szeret nagyobb összefüggésekben gondolkodni, akkor ez egy izgalmas szakma lesz neki, hiszen az élet sok területén hasznosítható legyen szó egészségügyről, mezőgazdaságról vagy akár politikáról.
(Fülöp Kata) 

 

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság