Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Shop

Shop

Így írtok ti

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Kerüld el a kamu oldalakat!

Dwayne Johnson és Bill Gates a pénzüket osztogatják a Facebookon? Feltalálták az elhízás ellenszerét, és csak egy kattintásra vagy az elixír megrendelésétől? Hibás magyarságú e-mailben szólít fel fizetésre a bank? Vigyázz, mire klikkelsz rá!
2018. szeptember.

A következőkben az internetes kamuoldalakról és átverésekről, adatlopásokról lesz szó. A weben ugyanis néha semmi és senki sem az, aminek mutatja magát, vagy amilyennek mutatni próbálják.

 

Új sorozatunkban hónpról hónapra megismerkedhetsz az interneten fellelhető és téged az internet segítségével elérő veszélyforrásokkal, bűncselekményekkel. Megtudhatod, hogyan vedd észre ezeket időben, mire figyelj, hogyan kerüld el, hogy áldozattá válj. Elsőként a megtévesztésre építő weboldalakkal foglalkozunk: a hirdetőoldalakkal, az álhírekkel, adathalászarral, és érintjük a netes csalásokat is. (Utóbbival később önálló cikkben is foglalkozunk.)

Az internet világában a legtöbb weblap a segítségünkre, hasznunkra válhat, vannak azonban olyan oldalak is, amelyeket kizárólag abból a célból hoztak létre, hogy megtévesszék, átverjék, vagy anyagilag megkárosítsák a felhasználókat.

 

VONZÓ HIRDETÉSEK, CSODÁS MEGOLDÁSOK?

Biztosan te is találkoztál már különböző weblapok böngészése során a képernyő oldalán felugró ablakokkal, amelyen sokszor hibás magyarsággal és sok felkiáltójellel kísérve, neonszínekben pompázva, villogva csodálatos felfedezésekre, elképesztő módszerekre hívják fel a figyelmedet.  Az ilyen típusú szövegeket általában egy harsány kép is kíséri, illusztráció gyanánt.

Ezek a feliratok általában csodás módszereket reklámoznak, amelyek segítségével néhány óra alatt lehet idegen nyelveket tanulni, egy éjszaka alatt van lehetőség 10 kilónyi feleslegtől való könnyű megszabadulásra.  A leggátlástalanabb szövegek gyógyíthatatlan betegségekre kínálnak megoldást. A készítők az átlag internetfelhasználók hiszékenységére, kíváncsiságára apellálnak, így próbálnak meg önmaguk számára profitot termelni. Egy kis odafigyeléssel azonban kiszúrhatók a gyanús szövegek: általában a bevezető fotó melletti szövegben az utolsó mondat nem ér véget, a lényeg lemarad róluk.  Pl.: „Könnyedén legyőzhető a bárányhimlő!  Csak ezt a módszert kell alkalmaznod! Kend be a bőrödet ezzel anyaggal, és ezután…”

Az ilyenek oldalak többsége azért születik,  hogy minél több hirdetést adhasson el, és ebből pénzt keressen az oldal üzemeltetője.  A lényeg ugyanis az, hogy az ilyen harsány felugró reklámokra nagyon sokan kattintanak, ezért folyamatosan pénzt generál a weboldal üzemeltetőjének számlájára.

 

HIHETETLEN HÍREK

Ezen weboldalak egyik típusa az álhírportál.  Itt valódi hírportálokhoz hasonló URL-címmel csalogatják a gyanútlan felhasználókat, és figyelemfelkető, kattintásvadász („clickbait”) álhíreket osztanak meg. Az álhírek, illetve a valódi, de más oldalaktól forrásmegjelölés nélkül átvett, és ily módon sajátként közölt információk sok esetben csak akkor jelennek meg, ha a felhasználó a tetszik gombra nyom, ami sok hirdetés mellett minden kezdőlapon felugrik.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

TIPP:

Soha ne kattints olyan hírekre, amelynek nem biztos a forrása, nincs forrásmegjelölése! Ezt vagy már a cikkben megtalálod (pl. tudtuk meg ettől a személytől, vagy szervezettől, hírügynökségtől, esetleg egy másik médiumtól), vagy a cikk végén szokás jelölni, hogy mi volt az információ forrása. Mindig nézz utána a komoly, általad ismert hírportálokon, hogy tényleg történt-e hasonló, mint amit az adott cikkben leírnak.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az utóbbi időben egyre inkább az a tendencia látszik, hogy a legnagyobb közösségi oldalon is megjelennek az álhíroldalak. „Amennyiben jogsértés gyanúja nem áll fenn, a rendőrség nem folytat eljárást” – nyilatkozta lapunknak Kovács Dorottya rendőr főhadnagy.

A kamuoldalak legfőbb célja a haszonszerzés érdekében a „lájkgenerálás”. Nagyon sok esetben a hiszékeny emberek anyagi valós sorsolásokkal próbálják felcsigázni.  Jellemző, hogy egy másik oldalról letöltött, és a kamuoldalra feltöltött fotóval műszaki cikkeket (pl. televíziót, hűtőgépet) állítanak be úgy, mintha az ő tulajdonukban lenne, és lájkért, megosztásért cserébe el lehetne azt tőlük vinni.

Ha nem tudod eldönteni egy oldalról, hogy valódi-e, érdemes megtekintened az atveros-oldalak.com weboldalt. Itt listát találhatsz a kattintásvadász, hamisportálokról. Ezeket érdemes mindig megnézni, ugyanis gyakran frissítik. A Facebookon megjelenő rosszindulatú oldalakról pedig a közelmúltban a hvg.hu készített egy listát, amelyet a hvg.hu oldal tudomány rovatában találsz meg.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

TIPP:

Ha ilyet látsz, mindig nézd meg az adott oldal névjegyét a közösségi oldalon. Ha nem találsz telefonszámot, e-mail címet, adószámot, akkor sajnos nem valódi oldallal van dolgod.

A sorsolások nyertesei – ha egyáltalán vannak ilyenek – természetesen sosem kapják meg a remélt műszaki cikket, csokoládét, autót, vagy egyéb vágyálmukat.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

AMIKOR AZ ADATAID CSALJÁK KI

Tavaly nagy port kavart az a csalássorozat, amikor egy ismert távközlési szolgáltató nevében bűnözők szerezték meg a cég ügyfeleinek adatait, és fizetésre szólították fel őket – hamis magyarsággal.

Előfordul, hogy bankok, pénzintézetek nevében küldenek e-maileket, SMS-eket a gyanútlanügyfeleknek.

„Az internetes bűnözés egyik leggyakoribb formája az adathalászat. Ennek során azadathalászok pénzintézetek nevében e-mail formájában arra kérhetik az ügyfeleket, hogy frissítsék jelszavukat, vagy lépjenek be fiókjukba, ellenkező esetben törli a pénzintézet vagy a szolgáltató azt. Az e-mailekben legtöbbször olyan linkek szerepelnek, melyek a valódi szolgáltató vagy pénzintézet nevét tartalmazza, ugyanez igaz lehet a megnyitott hamis honlap címére és megjelenésére is, amelyben szintén megtalálható az eredeti szolgáltató logója, színhasználata stb. Annak érdekében, hogy a lakosság elkerülje az ilyen jellegű jogsértéseket és kellő ismerettel rendelkezzen a témában, a rendőrség a tudatos internethasználatot segítő bűnmegelőzési kampányokat szervez.”– mondta el lapunknak a Kovács Dorottya.

A bűnmegelőzési szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a valódi pénzintézetek nemkérik adatainkat e-mailben, az ügyfeleket rendszerint a fiókokba hívják, hogy a problémát személyesen intézhessék el. Ennek a témának, az internetes csalásoknak külön részt szentelünk a későbbiekben.

„Amennyiben megtörténik a baj, soron kívül be kell jelenteni a rendőrségen az elkövető gyors beazonosítása érdekében.” – tette hozzá Kovács Dorottya rendőr főhadnagy.

(Lami Krisztofer)

2018. szeptember 10.

 

 

A cikkben foglalt nézetek a szerzők nézetei, azok semmiképpen sem tekinthetők az Európai Bizottság vagy a Belügyminisztérium hivatalos állásfoglalásának, továbbá sem az Európai Bizottság, sem a Belügyminisztérium  nem tehető felelőssé azokért, illetve az abban foglaltakért.

A cikk a BBA-5.1.6/2-2017-00003 számú projekt keretében készült.

 
 
 

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság