A Keresztúri úti általános iskolában, magyartanárunk segítségével iskolaújságot alapítottunk (1973). A kőbányai I. László Gimnáziumban már az iskolarádió vezetője lehettem (1974-1978). A rádióért is jó volt oda járni. Innen nőtt ki a DUE.

Persze, ha Szayly József, szintén „lászlós” 1982-ben nem hív meg rádiós táborukba, talán nem így alakul. Az első tábort követte a második, 2010-ben a harmincadik, időközben megszületett, és felserdült a DUE. Egészen más ember lennék, ha nem lett volna meg az egyesület. Ha az a sokféle beállítódás, érdeklődés, értékrend és konfliktus nem gazdagított volna. Mert, ma úgy érzem, hogy gazdagított, ez tett olyanná, amilyen vagyok. Büszke vagyok a dués közösségre, arra, hogy ma már mindenhol vannak tanítványaim, s hogy itt-ott érzem gondolataim továbbgondolását.

Magyar-néprajz-népművelés szakon végeztem az ELTE-n (1984), majd állást kínáltak a Mai Magyar Nyelvi Tanszéken. Néprajzkutató akartam lenni, de nyelvész lettem, úgy, hogy megtartottam antropológiai-néprajzi érdeklődésemet. Az ösztöndíjastól kezdve minden lépcsőfokot bejártam, 2004. július 1-től tanszékvezető professzor lettem. Tanítok Szombathelyen az NYME SEK-en, Egerben az EKF-en, és a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen is. 2008-ban meghívtak A Magyar Nyelv Múzeuma kuratóriumába, a két állandó kiállításnak én írtam a forgatókönyvét. Írtam már több mint ötven önálló könyvet, legalább ugyanennyit másokkal együtt, sok száz tanulmányt, sok ezer cikket. A Magyar Rádióban 1992-ben indult Tetten ért szavak című műsoromnak 2010-ben hangzott el az 1000. adása. És a szám napról-napra, minden 19.25-kor nő. Sokan megismertek a Duna televíziós nyelvi sorozatomból, abból összesen 1500 adás ment le. Ennyi gombócból is sok, hát még kéziratból, lapból, könyvből, merevlemezből…

Tudományos munkámat a mai magyar nyelv és folklór kutatása, az antropológiai nyelvészet, a pragmatika, a szövegtan, a nyelvstratégia, a digitális nyelvtudomány kialakítása jellemzi. Számos témának vagyok úttörője (antropológiai nyelvészet, digitális nyelvészet: sms- és internetnyelv, szerves nyelvtudomány). Négy pálinkakönyvemtől számítják egyesek a minőségi magyar pálinkakultúra föllendülését. Előadásokat tartok itthon és külföldön. 2000-ben létrehoztam a Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoportot, 2006-ban az ingyenes nyelvi tanácsadást nyújtó Magyar Nyelvi Szolgáltató Irodát.

A Hemingway Alapítvány Pethő Sándor díjjal tüntetett ki 2004-ben. De kaptam már Gombocz Zoltán-, Európa- és Táncsics Mihály-díjat is. 2009-ben megkaptam a DUE emlékplakettjét is.

2005-től – magam is megdöbbentem – elkezdtem érdeklődni a világ nagy kultúrái iránt. Egy őserdei maja piramis látványa babonázott meg. Kétszer jártam a maják, a khmerek, egyszer az ősi burmaiak nyomában. És megpróbáltam megismerni az arab országokat Marokkótól Katarig, Ománig, valamint Nepált és Indiát is. Sokat elárul rólam, hogy a legboldogabbnak a Tisza közepén, egy kenuban érzem magam (kormányos a posztom). Ha rossz a kedvem, mindig erre gondolok. Évek óta DUE-sokat is hívok a Tisza-túrára.