„Ha te tudnád, amit én...” - adja a Balkan Fanatik népszerű dalában. Mert ők tudják, hogyan létezik egybefonódva a trendteremtő hagyományélés és a modern zene a technika melengető keblén. Jorgosszal, az egyik Fanatik-frontemberrel beszélgettünk.

A Balkan Fanatik a zenei fanatizmusunkról szól – mondja Jorgosz. Mi imádjuk a kelet-európai zenéket. Ezzel szeretnénk utat törni nyugat felé. Mégpedig úgy, hogy a világzenei rockba, popba - nevezzük akármilyen zenének - beleinjekciózzuk a kelet-európai zenei kultúránkat, így szólal meg a Balkan Fanatik. Ha nem találkoztam volna Lepével, nélküle nem tudtam volna megvalósítani ezt a hangzásvilágot. Kiszélesedett a zenei horizont és hangszerpaletta, a számítógép is hangszerré vált általa.

Ha számosítanánk a Balkan Fanatikot, akkor hány százalék lenne ebből a folklór, illetve az ethno és mennyi az elektronikus műfaj?
Ötven-ötven százalék szokott lenni. Jön egy népi dallam, amire az egész zenei alap, kíséret elektronikusan szólal meg. Van, ahol élőben szólaltatjuk meg a népi hangszereket a stúdióban és van, amikor konzerv anyagból táplálkozunk. Az biztos, hogy iszonyú erőt érzek a népdalokban. De ez nem véletlen, mert ezek ötszáz, meg ezeréves dalok! És minél tovább tudnak élni, annál jobban erősödnek. Igazán azt szeretném, hogy mikor egy fiatal gyerek meghallja például a Kerek a szőlő levele című csángó népdalt, azt úgy adja elő, ahogyan ő ma érzi. Például mi a magyar népdalra mindig angol rap verzióval válaszolgatunk és ettől izgalmas az egész. Ez egyfajta hagyományélés. Mi így zenélünk. Nem hagyománygyűjtők, nem hagyományőrzők vagyunk, hanem hagyományélők. Ezt a zenét én nap, mint nap élem át. Leginkább az lenne az igazi, ha a mai fiatal költők jelentkeznének nálunk, hogy a mai életvitelt szövegben adják le nekünk.

Van egy nagyon különleges számotok, mégpedig a Got no father, ami József Attila Tiszta szívvel című versét gondolja újra. Szinte majdnem tökéletesen követitek az eredeti vers szövegezését. Ez a dal hogyan született?
József Attila az egyik kedvenc költőm, erőteljesen hatott rám ez a verse. Mikor elkezdtünk dolgozni vele, akkor találtunk Fibulára, ő egy rapper gyerek. Ő fordította angolra a szöveget és ragyogóan sikerült neki. Ráadásul szerintem nagyon jól adja elő! Igyekeztünk a lehető legjobban megfogni ezt a zenét, hogy az olyan erőteljes legyen, mint maga a vers. Ennek a versnek mondanivalója van. A szöveg azért lett angol, mert mi világzenét szeretnénk csinálni, ehhez pedig az kell, hogy a világ is megértsen bennünket. Hogy itt is van egyfajta érzésvilág szóban és zenében is. Könnyebben lehet a világnak adni a dolgainkat, ha értik a mi dalunkat.

Kik a kedvenc költőid? Milyen a viszonyod a költészettel?
Én egyelőre Nagy Lászlónál maradtam, bár Adyt is nagyon szeretem, Weöres Sándort, Csoórit. Mindig is azt hangoztattam, hogy legalább száz éves koromig szeretnék élni. Nyolcvan éves koromig elkészíteni a dolgaimat, utána pedig elővenni a könyvtáramat és behozni a lemaradást.

Balogh Bea