Nehéz elkezdeni, helyet találni, nehéz vele pénzt keresni, rögös az útja azoknak, akik fiatalon alkotnak. Vannak azonban helyek, szervezetek, rendezvények, amelyek kifejezetten a tehetségek felkarolásáért működnek. Ilyen például a budapesti Tűzraktér, a Trafó, a Printa és a müüska bazaar, melyekben állandóak a kiállítások, és mindig szívesen fogadják a kortárs alkotásokat. Idén áprilisban pedig már negyedik alkalommal nyitotta meg kiállításait a Portfolio Points Budapest különböző részein. A rendezvény célja, hogy teret és bemutatkozási lehetőséget kapjon az alulról jövő alkotói kör. Az egyik alkotót, Jani Dánielt kérdeztük a kortárs művészetről, a kiállítás létrejöttéről és nehézségeiről.

Hogyan kerültél a képzőművészet világába?
Már érettségi előtt is festegettem, és a felvételi jelentkezéskor már tudtam, hogy a Képzőművészeti Egyetemre fogok pályázni. De nem mentem át az alkalmasságin (többszöri próbálkozásra sem), ezért egy évre Londonba költöztem tapasztalatot gyűjteni. Jelenleg egy marketingcégnél dolgozom, de azon vagyok, hogy tervezőgrafikusként alkalmazzanak.

Ez az első kiállításod. Miért most?
Körülbelül egy évvel ezelőtt gondolkoztam el azon, hogy szeretnék egyet. De támogatók nélkül nehéz egy ismeretlen fiatal műveiből kiállítást szervezni. A Portfolio Points révén sikerülhetett a kiállítás. Jó lenne, ha ez a rendezvény nem csak egyszeri alkalom lenne.

Mi a kiállítás koncepciója?
Tartalmilag és technikailag is a kontrasztok kihangsúlyozására törekedtünk. Ezek persze függetlenek egymástól, mégis kiemelik a lényeget, és így sokkal erősebben hatnak ránk. Eredeti elképzelés szerint az utazásaim során velem szemben ülő személyeket ábrázolt volna az összes kép, de időközben költözködtem, és már nem járok metróval, így nem volt elég modellem. Éppen ezért csak négy alkotja az eredeti terv részét. Úgy szerettem volna bemutatni őket, amilyennek én látom a testbeszédük, mimikáik alapján, nem pedig olyannak, amilyen kosztümben láttatni akarják magukat. A látott emberek általam elképzelt lelki világát vizualizáltam. Teljesen egyéni vélemény az adott modellekről, és stiklijeikről.

Szerinted hogyan lehet manapság ebben a szakmában érvényesülni?
Jó kérdés. Eleve nagyon nehéz a nagyközönség elé tárni a képeinket, mivel egy kiállításhoz támogatókat kell keresni. Ez pedig hatalmas feladat.

Juhász Éva