Eseménynaptár

Sajtóigazolvány
és tagjelentkezés

Due Online Belépés

Belépés

Shop

Shop

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

„Azért akarom megmászni, mert szép.”

Teczár Szilárd
DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázat 2012
Az év diákújságírója, felsőoktatás
2. helyezett

 

Klein Dávid hegymászó lehet az első magyar, aki oxigénpalack nélkül ér fel a világ tetejére. Az ELTE filozófia szakos hallgatója BTK-s zászlóval vág neki az Everest expedíciónak.

Március 28-án indul Klein Dávid hetedik Mount Everest expedíciója. Az ELTE BTK filozófia szakán jelenleg is diplomamunkáját író hegymászó első magyarként kerülhet be a 8848 méteres magasságot oxigénpalack nélkül elérők mintegy 160 fős klubjába. A 2010 tavaszi kísérlet során Dávid egy jégomlás következtében elveszítette mászótársát, Várkonyi Lászlót. Ezúttal egyedül próbálkozik, egy elmondása szerint minden eddiginél alaposabb fizikai és mentális felkészülés után. Dezső Tamás, a bölcsészkar dékánja hosszú évek óta figyelemmel kíséri hallgatója expedícióit, nem lesz ez másként a május 15. és 25. között várható csúcstámadás idején sem.

„Ha itt, a kávézóban a csúcs közelében uralkodó szintre csökkentenék az oxigénmennyiséget, valószínűleg azonnal elveszítenénk eszméletünket, és 2-3 perc alatt meghalnánk.” Így ismertette a Csomolungmán uralkodó viszonyokat Klein Dávid az ELTE Online-nak adott interjújában. Az emberi szervezet számára idegen körülményekhez egy első ránézésre irracionálisnak tűnő taktikával alkalmazkodnak a hegymászók: bizonyos magasság elérése után visszatérnek az alaptáborba, hogy másnap már egy kicsit tovább jussanak, és így tovább, kedvező esetben egészen a csúcsig. Persze az akklimatizációs szint emelkedésével párhuzamosan az állóképesség rohamosan esik, a csúcstámadáshoz azt a pontot kell megtalálni, amikor a hegymászó még nem túl legyengült, de már kellőképp alkalmazkodott a ritka levegőhöz.

Dávidnak az idei a hetedik kísérlete lesz a csúcs elérésére, az első expedícióra 2001 őszén, az utolsóra 2010 tavaszán került sor. Eddig 2007-ben jutott a legmesszebb, egészen 8600 méteres magasságig. A sportoló 13 évesen ismerkedett meg a sziklamászással, az expedíciós mászás mellett 1996-ban kötelezte el magát „egy tátrai kaland és a sátorban elfogyasztott sokadik Becherovka után.” Egy évvel később egy négyfős csoport vezetőjeként indult útnak, a maga 23 évével, ami rendkívül fiatalnak számít az expedíciós hegymászásban. A mostani kísérlet a magyar hegymászó közösség sokéves munkájának végére tehet pontot, mert bár mindhárom magyar Everest megmászás oxigénpalackkal született, ’96 óta összességében több volt a palack nélküli kísérlet.

Dávid a hegymászást egy kemény fizikai igénybevétellel járó sporttevékenységnek látja, de nem kizárólag annak. „Ez egy életmód is, mivel az időm jelentős részét viszi el. Tulajdonképpen három üzemmód van az életemben: vagy mászásra készülök, vagy éppen mászom, vagy mászás után regenerálódom. A hegymászás nemcsak fizikai, hanem mentális élmény is, egy olyan utazás, melynek végén magamhoz kerülök közelebb. A hegy nem ellenség, nem is szeretem ezt a viktoriánus retorikát, hogy a hegyet le kell győzni, meg kell hódítani. A hegy a játszótársunk, játszani lehet vele, ha engedi.” Dávid elmondása szerint akkor is hasonló elszántsággal próbálkozna, ha nem ő lehetne az első magyar tiszta megmászó. Egyszerűen azért szeretné megmészni az Everestet, mert szép.

Az ELTE BTK dékánja, Dezső Tamás sok éve figyeli Klein Dávidot és expedícióit. Bár az egyetem anyagi támogatást nem biztosíthat a hegymászónak, a szponzorkeresésben tud segíteni, illetve saját honlapján is rendszeresen beszámol a főbb eredményekről. „Az ELTE alakuló sportkoncepciójában is tükröződik a felismerés, hogy az egyetem portfóliójába a diákok szabadidős tevékenysége és kiemelkedő sportteljesítményei is beletartoznak. Ez nemcsak kifelé lehet jó marketingfogás, de befelé is, hiszen amennyiben hallgatóink maguknak érzik ezeket a sikereket, azok a közösségépítésben is fontos szerepet játszanak” – mondta az Online-nak Dezső Tamás. A dékán nagy csodálattal beszélt az amerikai egyetemekről, ahol egy-egy sporteredménynek óriási szerepe van az intézmények életében. Magyarország még nem tart itt, mindazonáltal érdekes kísérlet lesz, hogy reagálnak a hallgatók egy esetleges rekordra.  Dezső Tamás szerint a Dávidéhoz hasonló vállalkozások megfelelő kommunikációja segíthet eloszlatni a sporttól elforduló bölcsész társadalmi sztereotípiáját is.

A dékán és a hegymászó beszélgetéseinek visszatérő témája, hogy miként éli meg egy filozófiával foglalkozó ember az oxigénszegény környezetben végbemenő gondolkodás- és világérzékelésbeli változást. Klein Dávid az ELTE Online-nak elmondta, a hegymászás és a filozófia nem kapcsolódik szorosan össze az életében, bár igaz, hogy mindkettő kevés gyakorlati haszonnal járó tevékenységnek tűnik. „Van valami bájos, naiv hangulata a filozófiának, kedves gondolat azt hinni, hogy ha leülünk, és elég keményen töprengünk, valamit megváltoztathatunk a világban.” Dávid kedvenc filozófusának Bertrand Russelt tartja, nem annyira saját elméletei, inkább filozófiai rekonstrukciói, vitapartnereihez való hozzáállása, a tudósember becsületessége ragadta meg az angol gondolkodóban.

Az emberi kapcsolatok a hegymászó életében is különleges helyet foglalnak el. Érdi birtoka egyfajta közösségi hely is, ahol mindig több vándor, utazó él egy fedél alatt, tulajdonosnak az számít, aki szereti és gondozza környezetét. Nemrég egy hajléktalan pár költözött be Dávidékhoz. „Rengeteget tanultam tőlük. Itt van például Erzsi, egy 38 éves roma csaj, aki mindig segített kiszabadulni a magasröptű gondolatok hálójából. Ha valami problémám volt, addig fogalmaztatta velem újra, míg rendszerint meg is oldódott az egész.”

Jövőbeli tervek persze vannak, mind a tudomány, mind a hegymászás terén. „Szeretem a BTK-t,  a közösséget,  a hangulatot, a légkört. Ha sikerül lediplomáznom, beiratkozom doktori iskolába, vagy fölveszek egy másik szakot. Nem az egyetemből fogok megélni, ez számomra életforma, így 60-70 éves koromig simán el tudom képzelni magam a padsorok között, szellemileg frissen tart, és jó elfoglaltság.” Az Everest után elérendő csúcsokról egyelőre inkább csak álomszerű elképzelések élnek Dávid fejében. Valószínűsíti, hogy a végleges koncepció sokadjára is egy kocsmai beszélgetés során alakul majd ki, ahol egymásra talál két leendő mászócimbora.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság